Az 1993-as AS Roma - Torino
Olasz Kupa döntő története

AC MILAN

Az AS Roma március 2-án Mihajlovic góljával 1-0-ra legyőzi az UEFA Kupa első mérkőzésén a Borussia Dortmundot, majd a következő bajnoki mérkőzésen a Cagliari az ellenfél, de a rómaiak csak egy 1-1-es döntetlent érnek el a szardéniai csapattal. Az utóbbi összecsapáson, a vendégcsapat egyenlítő gólja után Ciarrapico elnök rosszul lesz és azonnal kórházba kell szállítani. Nem éppen jó hír az amúgy is több sebből vérző Romának. Ilyen események után kell minden erővel a várva várt Olasz Kupa elődöntőre készülni. A találkozó előtti napon Boskov mester, az AS Roma történetének egyik kiemelkedő csatárával, Pruzzóval és a játékosok egy csoportjával, Haesslerrel, Gianninival, Comival, Garzyaval és Caniggiával a Parioli városrészben lévő klinikához sietnek edzés után, hogy az elnök hogyléte felől érdeklődjenek és meglátogassák őt. Az orvosok azt is megtiltják Ciarrapiconak, hogy televízión vagy rádión keresztül kövesse a másnap esti mérkőzést. Úgy vélik, hogy túl veszélyes lenne most a szívének. Közben a többieknek persze a meccsel is foglalkozni kell. Mihajlovic és Carnevale el vannak tiltva, Rizzitelli influenza és magas láz miatt harcképtelen, így a csatársorban nincs sok variációs lehetősége a szerb edzőnek: a fiatal Muzzi és az idény eddigi részében csalódást keltő Caniggia kezdenek. Boskovot az is zavarhatja, hogy az újságok már most tudni vélik: a szezon végén a Cagliari mestere, Mazzone váltja majd őt a Roma kispadján.
S végre elérkezik a nagy nap, 1993. március 10., a verhetetlen, a legyőzhetetlen AC Milan látogat az Olimpiai stadionba. A mérkőzés napján a Corriere dello Sport címlapján csak ennyi áll:"I marziani a Roma" vagyis a marslakók Rómában. A marslakók, akik 330 napja veretlenek. A marslakók, akik 42 mérkőzés óta nem találtak legyőzőre. Maldini, Baresi, Gullit, Van Basten, Papin... a marslakók, akik a "Grande Slam"-ra készülnek, vagyis hogy megnyerik a bajnokságot, a BEK-et és az Olasz Kupát is. Nagy hideg van, de az Olimpicóban forró a hangulat, 50 000 szurkoló tombol a lelátókon, amikor a két csapat kifut a játéktérre, akik a csapatkapitány iránt érzett tiszteletüknek és szeretetüknek adnak hangot több kórus és kiírás formájában. "Un capitano, un ultrá... Peppe Giannini" azaz egy kapitány, egy ultrá... Peppe Giannini, az aláírás: CUCS.
AS ROMA: Cervone, Garzya, Piacentini, Bonacina, Benedetti, Comi, Muzzi, Haessler, Caniggia, Giannini (40' Tempestilli), Aldair (83' Salsano). Edző: Boskov.
AC MILAN: Cudicini, Gambaro, Maldini, Evani, Costacurta, Baresi, Eranio, Boban, Papin, Gullit (66' Massaro), Simone (53' Lentini). Edző: Capello.
Játékvezető: Pairetto (Torino).
Bátran kezdi a hazai csapat a mérkőzést. Boskov Garzyara bízza Simone őrzését, míg Papinre Benedetti vigyáz. Piacentini, Bonacina és Aldair próbálnak segíteni a hátsó alakzatnak, a brazil ezúttal a pálya bal oldalán játszik, Comi pedig söpröget. Giannini és Haessler pedig inkább a játék szervezésével és a két csatár kiszolgálásával próbálkoznak.
Az első lehetőség a Roma előtt adódik, de Muzzi és Benedetti egymást zavarják. A másik oldalon egy Gullit show után Simone és Maldini tesznek hasonlóképpen. A találkozó első felében Gullitot a pálya bal oldalára tolja át Capello és Eranio játszik a jobb oldalon. A hollandnak nincs könnyű dolga a robusztus és hatalmas becsvággyal küzdő Piacentinivel. A 13. percben pont egy Haessler-Piacentini háromszögezés után az utóbbi vágja a jobb szélről középre a labdát, a védelem le van maradva és az üresen hagyott Muzzi előrevetődve fejel a Milan kapujába. 1-0. A gól némiképp megváltoztatja a mérkőzés addigi képét, a hazai csapat visszavesz az iramból és várják a Milant. De az északiaknak nem sok levegővételt hagynak a rómaiak. Benedetti és Garzya gyakorlatilag leradírozzák a pályáról Simonét és Papint, a középpálya is rengeteget dolgozik, sőt ismét a Roma veszélyeztet Piacentini révén, de lövését Cudicini szögletre hárítja. Capello is látja, hogy valami nem stimmel és változtat is a felálláson, Gullitot a jobb oldalra tolja át, míg Eraniót a helyére, a balra. De a játék képe nem sokat változik, próbálkozik a Milan, de Cervonénak semmi dolga. Boban a kapu mellé lő, Evani a sorfalba rúg egy szabadrúgást, Maldini pedig a szurkolók közé bombázza a labdát. A félidő vége előtt nem sokkal Giannini sérül meg. Vajon Salsano, azaz egy másik középpályás váltja fel a kapitányt vagy Tempestilli, egy védő? Boskov az utóbbi mellett dönt, úgy gondolja, hogy inkább az eredmény őrzése a lényeg.
A második félidőben a Giannini helyére beállt 34 éves "Cicoria" kerül a jobb oldalra és Piacentini húzódik eggyel beljebb, középre. Simone helyett Lentini áll be a 8. percben és Gullit megy előre csatárnak. Boskov is persze kapcsol és Garzya átveszi Papin, míg Benedetti a holland őrzését. Megy előre a Milan, de a remekül és lelkesen védekező rómaiak helyzetig sem engedik az északiakat. Sőt, újabb lehetőség megint a hazai csapat előtt adódik. Haessler tör be a tizenhatos jobb oldalán, de bombáját védi a milánóiak ifjú hálóőre, majd Bonacina ismétlésénél Costacurta tisztáz. Nem sokkal később újra az aprótermetű német próbálkozik, ezúttal Cudicini szemmel veri a labdát, ami centikkel süvít el a kapufa mellett. A mérkőzés utolsó két perce felejthetetlen. Lélegzetvisszafojtva várja mindenki a meccs végét jelző hármas sípszót. Micsoda siker lenne... De a Milan nem akar kikapni, és szinte az egész csapat a Roma térfelén rohamoz. A 44. percben az északiak az első komoly helyzetet alakítják ki a hazai kapu előtt, de Cervone bravúrral védi Lentini lövését. Majd pillanatok múlva Haessler indít, Caniggia a félpályáról indul, a Milan játékosai még a Roma kapuja előtt... leírhatatlan érzés... az egész stadion áll... Caniggia vagy 40 métert lohol a labdával, már a tizenhatos vonalán jár. A visszafelé sprintelő védok jóval lemaradva. Cudicini megindul kifele a kapujából. Caniggia felnéz és lágyan a labda alá nyúl... átszáll a kapus felett, a hálóba tart a labda, igen, megy, megy, megy... góóóóóóóól. 2-0. Extázis. Az egész akció vagy 10 másodperces, de a helyszínen átélni olyan, mintha vagy 2 percig tartana. Leírhatatlan boldogság az Olimpicóban. Pairetto pedig hármat fúj a sípjába, vége. A verhetetlen, a legyőzhetetlen, a marslakókból álló Milan Rómában bukik el. Egy fantasztikusan küzdő, hihetetlen becsvággyal és szívvel játszó csapattal szemben.
Míg a szurkolók ezrei még a stadionban énekelnek, a játékosok az öltözőben ünnepelnek. S egyszer csak egy váratlan vendég érkezik, az elnök Giuseppe Ciarrapico. Titokban nézte a meccset, és Caniggia góljánál nem bírta tovább. Magára kapott egy pulóvert és pizsamában a stadionhoz sietett. Nem fér a bőrébe a boldogságtól és könnyes szemmel lép az öltözőbe: "Bebizonyítottuk, hogy verhető a Milan. Köszönetet akartam mondani az egész csapatnak. A játékosok a maximumot nyújtották, talán kicsit nekem is köszönhetően. Hogy veszélyes dolog volt eljönnöm a klinikáról? Mit számít most ez..." Boskov mester sem rejti véka alá a boldogságát: "Ez a siker a szívnek a diadala. A szurkolók büszkék lehetnek, hogy ilyen csapatuk van. Megállítottuk a világ legerősebb csapatát. Azt gondolom, hogy jól is játszottunk. A Milannál és nálunk is többen sérülés miatt hiányoztak, ráadásul az első félidő végén lesérült az addig hasznosan és jól játszó Giannini is. Szerencsére viszonylag hamar sikerült gólt lőnünk és utána vártuk őket és reménykedtünk, hogy előbb-utóbb hibázni fognak egyet. Végül így is lett, mert a második gólunknál túlságosan is kitámadtak." Közben a város utcáin szurkolók ezrei ünneplik a felejthetetlen sikert. Többen a hideg idő ellenére még a szökőkutakban is megmártóznak. A másnapi Corriere dello Sport így kezdi a vezércikkét: "Szerencsés, aki elmondhatja: igen, én ott voltam! Abban a tömegben, az éneklésben, a görögtüzekben, abban a légkörben, ami egy estére mintha visszavarázsolta volna a bajnoki cím megnyerése utáni hangulatot."
A Milan háza táján persze nem örülnek a váratlan vereségnek, de a játékosok szemlátomást azért nem veszítik el az önbizalmukat. Paolo Maldini magabiztosan nyilatkozik: "A második gól ugyan kicsit megnehezítette a dolgunkat, de természetesen mi fogunk továbbjutni. Arrivederci Roma!"
A felejthetetlen mérkőzés másnapján a La Gazzetta dello Sport és Corriere dello Sport így látták a játékosok produkcióját. Ha valaki magától nem tudná, az értékelésbol nyilván rájönne, hogy melyik lap a római és melyik a milánói.

Cervone	7	7
Garzya	7	8
Piacentini	7	8
Bonacina	7	8
Benedetti	7	8
Comi	7	8
Muzzi	7	8
Haessler	7	8
Caniggia	7	6,5
Giannini	7	7
Aldair	7	8
Tempestilli	7	7
Salsano	0	0.

A 2-0-s győzelem és a milánói visszavágó között mindössze 20 nap van, de ezalatt az AS Romát ismét több csapás éri. Március 18-án Dortmundban játszanak Aldairék, az UEFA Kupa visszavágó mérkőzésen. A találkozó reggelén értesülnek a játékosok, hogy Ciarrapico ellen körözést adott ki a rendőrség adócsalás miatt. Mégis próbálnak helytállni a fiúk, de míg a németek kétszer is a hálóba találnak, addig a Roma erejéből csak kapufára futja, a csapat kiesik. Másnap az AS Roma elnöke már a Regina Coeli börtönben csücsül. Hogy valami jó is történjen azért, március 28-án, a Milan elleni visszavágó előtt, a Brescia elleni 2-0-ra megnyert bajnokin a mérkőzés utolsó két percére pályára lép egy 17 éves reménység, a neve: Francesco Totti.
1993. március 30., kedd. "Notte da lupi", vagyis farkasok éjszakája, ez a főcíme a Corriere dello Sportnak a mérkőzés reggelén. Boskov mester azt hangsúlyozza, hogy nagyon bízik Cervonében, és külön kiemeli Piacentinit is, aki az edző számára az idény legkellemesebb meglepetése. "Tudom, hogy nagyon kemény csata vár ránk, de rájuk is." - nyilatkozik Boskov. Mihajlovic el van tiltva, Giannini egészséges, a csatársorban pedig Caniggia gyorsaságára van szükség az ellentámadásoknál. A másik oldalon talán túlzott önbizalommal várják a visszavágót. Capello: "Nyugodt vagyok, a fiúk minden nyilatkozatukkal és megszólalásukkal azt bizonyítják, hogy a megfelelő dühvel és akarattal várják a mérkőzést és feledtetni akarják a 2-0-s vereséget. Ha Milánként játszunk, akkor nem is lehet gond." Papin már arról nyilatkozik, hogy kinek fogja felajánlani a gólját: "Az egyik jó barátom apjának, akit a napokban műtöttek." A holland Gullit sem szenved önbizalomhiányban: "Biztos, hogy remek összecsapás lesz, pont olyan, amilyeneket én szeretek. A Milánnak megvan a kellő ereje, hogy sikerüljön a továbbjutás. Ezt a visszavágót várom március 10-e óta, és már előre sajnálom a Romát."
50 000 milánói várja a San Siróban, hogy a nagy visszavágás sikerüljön.
AC MILAN: S.Rossi, Tassotti, Maldini, Albertini, Costacurta (63' Nava), Baresi, Lentini, Rijkaard, Papin, Gullit, Eranio (76' Massaro). Edző: Capello.
AS ROMA: Cervone, Garzya, Aldair, Bonacina, Benedetti, Comi, Muzzi, (37' Tempestilli), Haessler, Caniggia, Giannini (86' Rizzitelli), Piacentini. Edző: Boskov.
Játékvezető: Pezzella (Frattamaggiore).

Amint az várható is volt, hatalmas hévvel indul a Milan. Papin fölökleli Comit, majd Lentini is támadásnál szabálytalankodik, ami sokat elárul arról, hogy milyen elánnal is kezdenek a hazaiak. A Roma meg természetesen hátrahúzódik és a tizenhatosnál próbál labdát szerezni, amivel Giannini ugrathatná ki a két csatár egyikét. Gullitot Benedetti őrzi, Papint Garzya, Piacentini pedig Lentinit próbálja kikapcsolni a játékból. A 11. percben Benedetti hibázik nagyot, fejjel pont Papin elé teszi a labdát, de az akció egy nem túl veszélyes Albertini lövéssel ér véget. A 14. percben egy Gullit lövést tesz ártalmatlanná Cervone, majd 32. percben ismét a holland próbálkozik, de lapos szabadrúgása nem sokkal elkerüli a kaput. Igazán nagy lehetőséget azonban nem sikerül kialakítaniuk a milánóiaknak, a vendégek remekül védekeznek és állják a rohamokat. A 37. percben aztán mégis megszerzi a vezetést a piros-fekete gárda. A bal oldalról Albertini ível középre szögletet, Cervone nem jön ki a labdára, ami átszáll a Roma játékosainak feje fölött egészen az ötös oldalsó vonaláig. Itt Eranio érkezik és szinte az alapvonalról a kapuba vágja a hazaiak vezető gólját. 1-0. Muzzi megsérül a gólnál és Boskov a védő Tempestillit küldi a helyére. A 40. percben Caniggia egyenlíthetne, de a szőke csatár kísérlete elkerüli a kaput. A félidő végül egy Papin próbálkozással ér véget, de a francia fejese végül célt téveszt.
A fordulás után sem változik nagyot a játék képe, továbbra is a Milan rohamoz. A 2. percben Lentini vágja kecsegtető pozícióból az égbe a labdát, majd két perccel később Papin egyedül törhet kapura Maldini kiugratása után, de Cervone remek kivetődéssel hárít. A 10. percben is a Roma kapusa a főszereplő, elobb Gullit lövését teszi ártalmatlanná, majd egy perccel később Rijkaard hatalmas bombáját védi nagy bravúrral. A helyzet után a hazaiakon a fáradtság jelei kezdenek látszani, és egyre kevesebb átütőerő van támadásaikban. Fél óra elteltével a Roma készül elvégezni egy sarokrúgást, miközben Piacentini még egy ütközés után a félpályánál fekszik. Pezzella játékvezető a szerinte szimuláló játékoshoz siet, hogy sárga lappal fegyelmeztesse és felemeli a kezét, jelezve, hogy áll a játék. Közben a vendégek elvégzik a szögletet és Giannini a kapuba fejeli a labdát, majd nagy ünneplés következik. Csak később veszik észre, hogy bizony ez a találat érvénytelen. Ha a Milánnak máshogy nem megy, hát próbál segíteni a játékvezető. Lentini fut el jobb szélen és Garzya próbálja meg becsúszva szerelni. Igazából hozzá sem ér a hazaiak játékosához, Pezzella mégis azonnal előrántja a piros lapot. Heves reklamálás következik, még Boskov is a pályán elégedetlenkedik. Majd a bíró rendet tesz, folytatódik a találkozó. A 37. percben Baresi félfordulatból leadott kapura tartó lövését vágja ki fejjel a gólvonalról Benedetti. A 40. percben tíz emberrel is veszélyeztet a Roma, Piacentini lövését Rossi bravúrral hárítja szögletre. Két perccel később Gullit lövését védi Cervone, a kipattanó labdára Comi és Papin startol, majd futás közben ütköznek. Pezzella sokak meglepetésére a tizenegyespontra mutat. Persze a rómaiak most se értenek egyet az ítélettel. Ha a hazaiak gólt lőnének, akkor 2-0 és hosszabbítás egy fáradt, 10 emberrel játszó Romával... gyakorlatilag a kiesést jelentené. Papin áll a letett labda mögé, laposan lövi a bal sarok felé, de Cervone jó fele vetődik és kivédi, kivéééédi!!! Ezzel marad az 1-0. Méghogy arrivederci Roma kedves Maldini..., talán inkább arrivederci Milan. A lefújás után a római játékosok egymást ölelgetik örömükben, a szurkolók pedig döntőbe jutott csapatukat éltetik. A dísztribünön helyet foglaló két elnökhelyettes Pasquali és Malagó pedig nem bírják visszatartani a könnyeiket. Hihetetlen érzések, hihetetlen élmények... Keveredik a düh a játékvezető teljesítménye miatt és az öröm, az öröm, hogy mindezek ellenére, hogy minden ellenére mégis sikerült. Pasquali: "Egy csodálatos, felejthetetlen este. Ez a hatalmas nagy Roma óriási akarattal, szívvel és küzdeni tudással képes volt ellenállni a Milan rohamainak az utolsó percig. Az utolsó csepp vérükig küzdöttek és hajtottak a csapatok és végül mi jutottunk a döntőbe."
A vendégek öltözőjébe a nagy ünneplés közben belép a Milan elnöke, Silvio Berlusconi. Gratulál a rómaiaknak a döntőbe jutáshoz, amit szerinte teljesen megérdemeltek. A Roma játékosai továbbra sem nyilatkozhatnak a sajtó munkatársainak, de a döntőbe jutásra való tekintettel Giannini ezúttal mégis hajlandó a mikrofonok elé állni: "Bebizonyítottuk, hogy a csapatnak van jelleme, tartása és hogy egy igazi csapat vagyunk. Minden kezdeti nehézséget leküzdöttünk. Megérdemeltük a továbbjutást. A gólomat őszintén szólva nem értem, hogy miért annullálta a játékvezető. Pezzella jelezte: folytatódhat a játék, aztán... pedig ezzel a góllal nyugodtabban várhattuk volna az utolsó negyedórát. Mindenesetre nagyon nehéz mérkőzés volt. A döntőbe jutást a városunknak, a szurkolóinknak és Ciarrapico elnöknek ajánljuk."
Rómában sokan az utcán ünnepelnek, sálakba, zászlókba burkolózott szurkolók árasztják el az utcákat. Egy csoport a Regina Coeli börtönhöz megy és hangosan kérik, hogy engedjék szabadon az elnököt.
Közben Milánóban a hazai szurkolók a bresciai barátaikkal és több más szurkolótábor tagjaival úgy gondolják, hogy megleckéztetik a gyűlölt rómaiakat. Több százan várakoznak kövekkel és botokkal a stadionon kívül. Vagy tíz percig folyik az összecsapás, repülnek a kövek, molotovkoktélok, de a leckéztetés nem sikerül, sőt... egy Milan szurkolót visznek a kórházba kómában. Éjfél után 12 rendőrt néznek AS Roma szurkolónak. A stadiontól vagy egy kilométerre parkol három római rendszámú gépkocsi. A tulajdonosaik, amikor visszamennek az autókhoz, az ablakok már betörve, a kerekek kiszúrva. Majd megáll mellettük egy kamion és 50-60 felfegyverkezett milánói ugrál ki belőle. Rárontanak az autók tulajdonosaira, akik pisztolyokat rántanak elő és többször a levegőbe lőnek. A harcos kedvű Milan szurkolók amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan el is menekülnek. Tévedésből a vicenzai rendőrfőiskola hallgatóira támadtak...
A mérkőzés másnapján a Corriere dello Sport az előző napi "farkasok éjszakája" címre utal vissza, ezúttal ez olvasható a címoldalon: "Farkasok? Nem, oroszlánok...". A római sportlap, a szintén római Il Messagero és a torinói Tuttosport így értékelnek:

Cervone	8	7	7,5
Garzya	6,5	6,5	6,5
Aldair	6,5	6,5	6
Bonacina	6,5	7	6,5
Benedetti	6,5	6	5,5
Comi	6,5	6,5	6
Muzzi	6	6	5,5
Haessler	6	6,5	6
Caniggia	6	6	5,5
Giannini	6,5	6,5	6,5
Piacentini	6,5	6	6,5
Tempestilli	6	6	6
Rizzitelli	0	0	0.

A másik elődöntőn szerda este a Juventus-Torino mérkőzés 2-2-es döntetlennel ér véget, és mivel az első mérkőzés 1-1-re végződött, így az AS Roma után idegenben lőtt több góllal a Torino kerül a másik ágról a fináléba. Az a Torino, akivel már négyszer találkozott az Olasz Kupa döntőjében az AS Roma, és mind a négyszer meg is nyerte az Olasz Kupát, bár kétszer is csak tizenegyesekkel.