AS Roma történelem
Kezdetek

1893-ban ért el a futball Olaszországba, Genovába pontosan, ahol pár angol fiatal megalapította a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit később, 1896-ban Genoa Cricket and Football Club-bá kereszteltek.

Hiába telt el pár évtized és alakultak Olaszország szerte az új klubbok, az első nemzeti bajnokságot csak 1939-40-ben rendezték meg. Ezelőtt a klubok különböző regionális bajnokságokban versenyeztek, majd a "scudetto"-t az ún. nemzeti döntőben nyerték el a csapatok.

A genovai klubalapítás és az első nemzeti bajnokság elindulása között természetesen a futball megjelent Rómában is, ami azt jelentette, hogy számos új klub akalult egymás után. Az első ilyen klub a Football Club Roma (1901) volt amelyiket később a Roman és a Lazio (1902), Alba (1907), Furtitudo (1908) és később az Audace, Esperia és a Juventus Roma követett.
A '20-as években a római csapatok csatlakoztak a bajnoksághoz (amit még mindig régiókra osztva bonyolítottak). 1922-ben a Fortitudo bejutott a döntőbe, de az oda-vissza mérkőzések alapján a Pro Vercelli nyerte a bajnokságot (3:0, 5:2). 1925-ben az Albának sikerült bejutnia a döntőbe, de őket a Bologna győzte le két mérkőzésen (4:0, 2:0). A következő években az Alba még egyszer eljutott a döntőig, akkor a torinói Juventus ellenében maradtak alul (7:1, 5:0).

Ezekben az időkben vált világossá, hogy a római futballrégió túlságosan is megosztott és gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az északi csapatokkal, így szükségessé vált egy radikális átszervezés, melynek következtében a Pro Roma és a Romana egyesültek, hozzájuk csatlakozott később a Fortitudo, a Juventus Roma feloszlott, míg az Audace beleolvadt az Albába.
Ekkor 1927-t írtak, és a fővárosnak 4 klubja maradt: az Alba-Audace, a Fortitudo, a Roman és a Lazio.
Az Alba játékosai zöld (vízszintesen) csíkos felsőt, fehér nadrágot és zöld-fehér csíkos fekete lábszárvédőt viseltek. A Fortitudo a "katolikusok" csapata volt, akik rendszerint piros felsőben (melynek alján egy kék csík volt), fehér nadrágban és piros zokniban (szintén kék csíkkal) léptek pályára. A Roman a tehetősebb kerületek (Flaminio és Parioli) csapata volt, akik az Örök város császári hagyományait viselték, Ők voltak a Giallorosso-k, azaz a sárga-bordók.

A négy csapat közül a Lazio volt a legszervezettebb egyesület, ahol nem csak futballal foglalkoztak, hanem biciklizéssel és gimnasztikával is. Egyfajta sport centrumként üzemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezetői elutasították a másik három csapat vezetői azon kérését, hogy egyesüljenek a csapataik a fővárosban. 1927. június 6-án a Lazio elnöke olyan elfogadhatatlan pénzügyi körülményeket mutatott be a jelen lévő másik három csapat vezetőinek, ami meghiusította a csapatok egyesítését.

Aztán, 1927. július 22-én az Olasz Labdarúgó Szövetség épületében az Alba, a Fortitudo és a Roman csapatának képviselői elfogadták az egyesülés ötletét a jó és sikeres római sportért, és megegyeztek abban is, hogy megszakítják a Lazio-val a tárgyalásokat. A döntés jónak bizonyult, hiszen az Albának nagy szurkolói tábora volt, a Furtitudo a játékosokat adta, a Roman pedig pénzt hozott a fúzióba. Ezen a napon született meg egy új csapat, az Associazione Sportiva Roma.

Az elnök Italo Foschi lett, az edzői teendőket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edzője) és Jozsef King (a Fortitudo volt edzője) látták el. A csapat első híres játékosát Attilio Ferraris VI-nek hívták, aki az olasz csapattal világbajnoki címet nyert 1934-ben, és akit annak ellenére, hogy a játékon kívül nem vetette meg az italt, a cigarettát és a nőket sem, a pályán mutatott játéka és klasszisa miatt nagyon szerettek az emberek.
1927. június 17-én lépett először pályára a csapat, már mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt. Itt játszották a mérközéseiket egészen 1929-ig, amig az új stadion, a Testaccio befejezésére vártak. Ekkor egy barátságos mérközést játszottak a magyar UTE-val és ez a csapat a következő formációban vált a történelem részévé: Rapetti, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa, Ziroli. A Roma 2:1-re nyerte meg a mérkőzést Cappa és Heger góljaival, akik így a giallorossa-k történetének első hivatalos góljait szerezték. A mez, amit viseltek, a hagyományos bordó poló ("sangue di bue" - ökör vére) sárga nyakkal ("becco d'oca" - kacsa csöre), fehér nadrág és vörös zokni sárga hajtókával.